MOHAÇ MUHAREBESİ ARİFESİNDE DÎVÂN-I HÜMÂYÛNA KARŞI AVRUPA’DA KOALİSYON ARAYIŞLARI VE MACARİSTAN
82 90
Anahtar Kelimeler:
Osmanlı, Habsburg, Macar Krallığı, İngiltere, Fransa, Venedik, Windsor AntlaşmasıÖzet
Mohaç’tan önceki Macar Krallığı’nın Avrupa’da temsil ettiği güç ve buna bağlı olarak politik manevra kabiliyeti, Osmanlı-Macar bağlantılarının etraflı tetkiki zemininde büyük önem taşımaktadır. Böylece Budin yönetiminin Avrupa diplomasisinde işgal ettiği yer ve Dîvân-ı Hümâyûna karşı politik mevcudiyetini sürdürme girişimleri net bir şekilde ortaya konabilecektir. Bu suretle çalışmada Macar dış politikasında doğrudan etkiye sahip gelişmeler merkeze alınmıştır.
Zaman aralığı olarak 1521-1522 seneleri belirlenmiştir. Böylece Macaristan’ın fethine cihet eden Osmanlı akınları başlangıç noktası kabul edilmiştir. Hadiseler Avrupa’daki güç dengelerini temelden sarsan ve Macar Krallığı’nın daha fazla dayanamayacağını işaret eden Rodos’un fethine kadar getirilmiştir. Söz konusu süreçte Macaristan’ın iç kriz belirtilerini gözden geçirmek gaye edinilmediğinden ülkenin iç siyasî ve iktisadî koşullarına değinilmemiştir. Nihayet incelemede Batı Avrupa monarklarının Macar Krallığı’na siyasî ve askerî açıdan yaklaşımı ele alınmıştır. Ayrıca çok katmanlı ilişkilerin karmaşık niteliği ile Macaristan’ın Avrupa’nın batısından uzakta kalması nedeniyle yaşadığı yalnızlık yansıtılmak istenmiştir.
Aslına bakılırsa Sultan Süleyman’ın fetih gayretlerine kadar Macaristan’ın dış politikasındaki yegâne unsurun Osmanlı tehdidi olduğu söylenemez. Türk tehlikesine rağmen Macar kralları Zsigmond, Mátyás ve bir dereceye kadar Jagiellon Hanedanı Avrupa siyasetinde sadece gözlemci değil, aynı zamanda yönlendiricidir. İlgili kapsamda tahliller, Macar Krallığı’nın yıkılış sürecinde söz konusu politik ilişki ağının karakterini resmetmeye niyetlenmiştir.
Referanslar
Kubinyi, András, “A Szávaszentdemeter-Nagyolaszi Győzelem 1523-ban”. Hadtörténelmi Közlemények. C. 25. S. 2. 1978, s. 194-202.
Magyar Országos Levéltár, Q szekció: Diplomatikai Levéltár (Gyűjteményekből [P és R Szekcióból és Állagtalan Fondok]), Q 23, LVI, fol. 587, 621.
Kiss, Lajos, “Nándorfehérvár Bukása”. Hadtörténelmi Közlemények. C. 2. S. 1. 1889, s. 389-440.
C. Tóth, Norbert, “Egy Legenda Nyomában: Szapolyai és Ecsedi Bátor István Viszonya 1526 Előtt”. Századok. C. 146. S. 2. 2012, s. 443-463.
Politikatörténeti Források Bátori István Első Helytartóságához (1522-1523). Közzétette: C. Tóth Norbert. Budapest: Magyar Országos Levéltár Kiadványai, 2010.
Fodor, Pál, Magyarország és A Török Hódítás. Budapest: Argumentum Kiadó, 1991.
Setton, Kenneth M., The Papacy and the Levant (1204-1571). The Sixteenth Century. Philadelphia: American Philosophical Society, 1984.
British Library, Cotton MS Galba B. VIII, fol. 227.
C. Tóth, Norbert, “Szapolyai János Erdélyi Vajda 1522. Évi Havasalföldi Hadjáratai: Havasalföld Korlátozott Függetlenségének Biztosítása”. Hadtörténelmi Közlemények. C. 125. S. 4. 2012, s. 987-1014.
A Szapolyai Család Oklevéltára I. Levelek és Oklevelek (1458-1526). (Magyar Történelmi Emlékek. Okmánytárak). Közreadja: Neumann Tibor. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet, 2012.
1504-1566. Memoria Rerum. A Magyarországi Legutóbbi László Király Fiának Legutóbbi Lajos Királynak Születése Óta Esett Dolgok Emlékezete (Verancsics-Évkönyv). Szerkesztette: Bessenyei József. Budapest: Magyar Helikon, 1981.
Kupelwieser, Leopold, Die Kämpfe Ungarns mit den Osmanen bis zur Schlacht bei Mohács, 1526. Wien-Leipzig: Wilhelm Braumüller, 1899.
Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Fényképgyűjtemény, No: 271232, 276081.
E. Kovács, Péter, “Ferdinánd Főherceg és Magyarország (1521-1526)”. Történelmi Szemle. C. 45. S. 1-2. 2003, s. 25-44.
Haus-, Hof- und Staatsarchiv des Österreichischen Staatsarchivs, Große Korrespondenz, 25 A, fol. 46, 47.
Kubinyi, András, “A Magyar Állam Belpolitikai Helyzete Mohács Előtt”. Mohács. Tanulmányok. Szerkesztette: Rúzsás Lajos-Szakály Ferenc. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1986, s. 59-101.
Artner, Edgár, “Magyarország és Az Apostoli Szentszék Viszonya A Mohácsi Vészt Megelőző Években, 1521-1526”. Mohácsi Emlékkönyv, 1526. Szerkesztette: Lukinich Imre. Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1926, s. 63-124.
Szakaly, Ferenc, “The Hungarian-Croatian Border Defense System and Its Collapse”. From Hunyadi to Rákóczi: War and Society in Medieval and Early Modern Hungary. Edited: Janos M. Bak-Bela Kiraly. New York: Brooklyn College, 1982, s. 141-158.
Pálosfalvi, Tamás, Nikápolytól Mohácsig 1396-1526. Budapest: Zrínyi Kiadó, 2005.
Fraknói, Vilmos, Magyarország A Mohácsi Vész Előtt, A Pápai Követek Jelentései Alapján. Budapest: Szent István Társulat, 1884.
A Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottságának Oklevél-Másolatai. I. Füzet. A Mohácsi Vész Előtti Okiratok Kivonatai. Ismertette: Óváry Lipót. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottsága, 1890.
Nemes, Gábor, “VII. Kelemen Pápa Magyar Vonatkozású Brévéi (1523-1526): Adatok A Magyar Királyság és A Szentszék Kapcsolataihoz”. Magyarország és A Római Szentszék. (Források és Távlatok). Tanulmányok Erdő Bíboros Tiszteletére. Szerkesztette: Tusor Péter. Budapest-Róma: Magyar Tudományos Akadémia-Pázmány Péter Katolikus Egyetem-Lendület Egyháztörténeti Kutatócsoport, 2012, s. 51-69.
Letters and Papers Foreign and Domestic of the Reign of Henry VIII. Volume: III. Part: 2. Edited: John Sherren Brewer. London: Her Majesty’s Stationery Office, 1867.
Calendar of Letters, Despatches and State Papers relating to the Negotiations between England and Spain preserved in the Archives of Simancas and elsewhere. Volume: II. Edited: Gustav Adolf Bergenroth. London: Longmans, Green, Reader & Dyer, 1866.
British Library, Cotton MS Vitellius B. IV, fol. 48, 52, 58, 60, 62, 75.
The National Archives, Public Record Office, State Papers, 1/20 fol. 41.
Jászay, Magda, Velence és Magyarország. Egy Szomszédság Küzdelmes Története. Budapest: Gondolat Könyvkiadó, 1990.
British Library, Cotton MS Galba B. VII, fol. 19, 291, 298.
British Library, Cotton MS Nero B. VII, fol. 40.
British Library, Cotton MS Vespasian C. II, fol. 2.
Calendar to the English Affairs, existing in the Archives and Collections of Venice and in other Libraries of Northern Italy. Volume: II. Edited: Rawdon Brown. London: Stationery Office, 1864.
Haus-, Hof- und Staatsarchiv des Österreichischen Staatsarchivs, England Korrespondenz, 312, fol. 2.
Mattingly, Garrett, “An Early Nonaggression Pact”. Journal of Modern History. C. 10. S. 1. 1938, s. 1-30.
Gwyn, Peter, “Wolsey’s Foreign Policy: The Conferences at Calais and Bruges Reconsidered”. The Historical Journal. C. 23. S. 4. 1980 s. 755-772.
B. Szabó, János, Mohácsi Csata. Budapest: Corvina Kiadó, 2006.
British Library, Cotton MS Vitellius B. XX, fol. 269.
Magyar Országos Levéltár, Q szekció: Diplomatikai Levéltár (Gyűjteményekből [P és R Szekcióból és Állagtalan Fondok]), Q 24, LVI, fol. 399.
Creighton, Mandell, Cardinal Wolsey. London: Macmillan And Co., 1898.
British Library, Add MS Yelverton C. XLIII, fol. 391-392.
