ВЕНГРИЯ НАКАНУНЕ БИТВЫ ПРИ МОХАЧЕ И ПОИСКИ КОАЛИЦИИ В ЕВРОПЕ ПРОТИВ ОСМАН

82 90

Авторы

Ключевые слова:

Османская империя, Габсбурги, Венгерское королевство, Англия, Франция, Венеция, Виндзорский договор

Аннотация

Место Венгерского королевства перед Мохачем в Европе и его политическая маневренность имеют большое значение для всестороннего анализа османско-венгерских связей. Таким образом, можно четко заявить, что администрация Будина пыталась сохранить свои позиции в европейской дипломатии и свои политические отношения против Диван-и Хумаюна. В данном исследовании основное внимание уделяется событиям, оказывающим непосредственное влияние на внешнюю политику Венгрии.

Временной интервал был определен как 1521-1522 годы. В следствии этого, за отправную точку были приняты османские набеги, приведшие к завоеванию Венгрии. События были доведены до завоевания Родоса, что пошатнуло баланс сил в Европе и указало на то, что Венгерское королевство не может больше сопротивляться. Вышеупомянутый процесс не был направлен на рассмотрение признаков внутреннего кризиса в Венгрии. По этой причине внутриполитические и экономические условия страны не упоминались. Обсуждается политический и военный подход западноевропейских монархов к Венгерскому королевству. Кроме того, в данном исследовании попытались отразить сложный характер многослойных отношений и одиночество Венгрии из-за удаленности от запада Европы.

На самом деле нельзя сказать, что единственным фактором внешней политики Венгрии была османская угроза до завоевания султаном Сулейманом. Несмотря на турецкую угрозу, венгерские короли Сигизмунд, Матиас Корвинус и в какой-то мере династия Ягеллонов являются не только наблюдателями, но и проводниками в европейской политике. В соответствующем контексте анализ призван проиллюстрировать характеристики сети политических отношений во время распада Венгерского королевства.

Биография автора

Хусейн Шевкет Чагатай ЧАПРАЗ, Университет Кыркларели

док.

Библиографические ссылки

Kubinyi, András, “A Szávaszentdemeter-Nagyolaszi Győzelem 1523-ban”. Hadtörténelmi Közlemények. C. 25. S. 2. 1978, s. 194-202.

Magyar Országos Levéltár, Q szekció: Diplomatikai Levéltár (Gyűjteményekből [P és R Szekcióból és Állagtalan Fondok]), Q 23, LVI, fol. 587, 621.

Kiss, Lajos, “Nándorfehérvár Bukása”. Hadtörténelmi Közlemények. C. 2. S. 1. 1889, s. 389-440.

C. Tóth, Norbert, “Egy Legenda Nyomában: Szapolyai és Ecsedi Bátor István Viszonya 1526 Előtt”. Századok. C. 146. S. 2. 2012, s. 443-463.

Politikatörténeti Források Bátori István Első Helytartóságához (1522-1523). Közzétette: C. Tóth Norbert. Budapest: Magyar Országos Levéltár Kiadványai, 2010.

Fodor, Pál, Magyarország és A Török Hódítás. Budapest: Argumentum Kiadó, 1991.

Setton, Kenneth M., The Papacy and the Levant (1204-1571). The Sixteenth Century. Philadelphia: American Philosophical Society, 1984.

British Library, Cotton MS Galba B. VIII, fol. 227.

C. Tóth, Norbert, “Szapolyai János Erdélyi Vajda 1522. Évi Havasalföldi Hadjáratai: Havasalföld Korlátozott Függetlenségének Biztosítása”. Hadtörténelmi Közlemények. C. 125. S. 4. 2012, s. 987-1014.

A Szapolyai Család Oklevéltára I. Levelek és Oklevelek (1458-1526). (Magyar Történelmi Emlékek. Okmánytárak). Közreadja: Neumann Tibor. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet, 2012.

1504-1566. Memoria Rerum. A Magyarországi Legutóbbi László Király Fiának Legutóbbi Lajos Királynak Születése Óta Esett Dolgok Emlékezete (Verancsics-Évkönyv). Szerkesztette: Bessenyei József. Budapest: Magyar Helikon, 1981.

Kupelwieser, Leopold, Die Kämpfe Ungarns mit den Osmanen bis zur Schlacht bei Mohács, 1526. Wien-Leipzig: Wilhelm Braumüller, 1899.

Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Fényképgyűjtemény, No: 271232, 276081.

E. Kovács, Péter, “Ferdinánd Főherceg és Magyarország (1521-1526)”. Történelmi Szemle. C. 45. S. 1-2. 2003, s. 25-44.

Haus-, Hof- und Staatsarchiv des Österreichischen Staatsarchivs, Große Korrespondenz, 25 A, fol. 46, 47.

Kubinyi, András, “A Magyar Állam Belpolitikai Helyzete Mohács Előtt”. Mohács. Tanulmányok. Szerkesztette: Rúzsás Lajos-Szakály Ferenc. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1986, s. 59-101.

Artner, Edgár, “Magyarország és Az Apostoli Szentszék Viszonya A Mohácsi Vészt Megelőző Években, 1521-1526”. Mohácsi Emlékkönyv, 1526. Szerkesztette: Lukinich Imre. Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1926, s. 63-124.

Szakaly, Ferenc, “The Hungarian-Croatian Border Defense System and Its Collapse”. From Hunyadi to Rákóczi: War and Society in Medieval and Early Modern Hungary. Edited: Janos M. Bak-Bela Kiraly. New York: Brooklyn College, 1982, s. 141-158.

Pálosfalvi, Tamás, Nikápolytól Mohácsig 1396-1526. Budapest: Zrínyi Kiadó, 2005.

Fraknói, Vilmos, Magyarország A Mohácsi Vész Előtt, A Pápai Követek Jelentései Alapján. Budapest: Szent István Társulat, 1884.

A Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottságának Oklevél-Másolatai. I. Füzet. A Mohácsi Vész Előtti Okiratok Kivonatai. Ismertette: Óváry Lipót. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Történelmi Bizottsága, 1890.

Nemes, Gábor, “VII. Kelemen Pápa Magyar Vonatkozású Brévéi (1523-1526): Adatok A Magyar Királyság és A Szentszék Kapcsolataihoz”. Magyarország és A Római Szentszék. (Források és Távlatok). Tanulmányok Erdő Bíboros Tiszteletére. Szerkesztette: Tusor Péter. Budapest-Róma: Magyar Tudományos Akadémia-Pázmány Péter Katolikus Egyetem-Lendület Egyháztörténeti Kutatócsoport, 2012, s. 51-69.

Letters and Papers Foreign and Domestic of the Reign of Henry VIII. Volume: III. Part: 2. Edited: John Sherren Brewer. London: Her Majesty’s Stationery Office, 1867.

Calendar of Letters, Despatches and State Papers relating to the Negotiations between England and Spain preserved in the Archives of Simancas and elsewhere. Volume: II. Edited: Gustav Adolf Bergenroth. London: Longmans, Green, Reader & Dyer, 1866.

British Library, Cotton MS Vitellius B. IV, fol. 48, 52, 58, 60, 62, 75.

The National Archives, Public Record Office, State Papers, 1/20 fol. 41.

Jászay, Magda, Velence és Magyarország. Egy Szomszédság Küzdelmes Története. Budapest: Gondolat Könyvkiadó, 1990.

British Library, Cotton MS Galba B. VII, fol. 19, 291, 298.

British Library, Cotton MS Nero B. VII, fol. 40.

British Library, Cotton MS Vespasian C. II, fol. 2.

Calendar to the English Affairs, existing in the Archives and Collections of Venice and in other Libraries of Northern Italy. Volume: II. Edited: Rawdon Brown. London: Stationery Office, 1864.

Haus-, Hof- und Staatsarchiv des Österreichischen Staatsarchivs, England Korrespondenz, 312, fol. 2.

Mattingly, Garrett, “An Early Nonaggression Pact”. Journal of Modern History. C. 10. S. 1. 1938, s. 1-30.

Gwyn, Peter, “Wolsey’s Foreign Policy: The Conferences at Calais and Bruges Reconsidered”. The Historical Journal. C. 23. S. 4. 1980 s. 755-772.

B. Szabó, János, Mohácsi Csata. Budapest: Corvina Kiadó, 2006.

British Library, Cotton MS Vitellius B. XX, fol. 269.

Magyar Országos Levéltár, Q szekció: Diplomatikai Levéltár (Gyűjteményekből [P és R Szekcióból és Állagtalan Fondok]), Q 24, LVI, fol. 399.

Creighton, Mandell, Cardinal Wolsey. London: Macmillan And Co., 1898.

British Library, Add MS Yelverton C. XLIII, fol. 391-392.

Загрузки

Опубликован

2022-12-28

Как цитировать

ЧАПРАЗ H. Şevket Çağatay . (2022). ВЕНГРИЯ НАКАНУНЕ БИТВЫ ПРИ МОХАЧЕ И ПОИСКИ КОАЛИЦИИ В ЕВРОПЕ ПРОТИВ ОСМАН. Turkology, 112(4), 219–236. извлечено от http://676614.bc062.asia/index.php/turkology/article/view/1767

Выпуск

Раздел

Статьи